Tavaszi napéjegyenlőség

http://index.hu/tudomany/2011/03/22/bucsu_a_marcius_21-i_napejegyenlosegtol/

A tavasz első napja

Szépen süt a nap mostanában, ezért éjszaka még hidegek vannak. 

Egyik nap esett, és már hallottam égzengést. 

Ez a tavasz egyik csalhatatlan jele.

***

Várjuk a Húsvétot

....és rákészülünk a sütés-főzésre...

TEPERTŐS POGÁCSA II.

Hozzávalók:

• 2 bögre áztatott, darált mandula
• 1 bögre apróra tört tepertő
  
• 2 tojás*
• 1 kk. szódabikarbóna
• 1 ek. citromlé
•  só
• őrölt bors (ízlés szerint)

Elkészítés:

A darált mandulát, a sóval, borssal, szódabikarbónával együtt, összemorzsoljuk a tepertővel. 

Hozzáadjuk a tojásokat, és összegyúrjuk kis cipónak.

Ha szükséges, kicsi vizet vagy tojásfehérjét teszünk még hozzá.

Szilikon lapon, sütőpapír alatt. 1-2 ujjnyi vastagra kinyújtjuk, majd egy határozott mozdulattal átfordítjuk az egészet, hogy a sütőpapír kerüljön alulra. Ezen már nyugodtan szabdalhatjuk a tésztát. 

Pogácsaszaggatóval kiszúrjuk a formákat, és lapos késsel alányúlva sütőlapra helyezzük.

Tetejüket késsel bevagdossuk, tojásfehérjével megkenjük.

Előmelegített sütőben, 180 fokon, 15-20 percig sütjük.

Megj:
* a meggyűjtött tojásfehérjével is süthető


***
A tavaszi csokor Kápolnási Eszter munkája.

Lepénykenyér

/Magyar Néprajzi Lexikon/

1. liszt, víz, só összetételű, erjesztetlen sült tészta.

A századfordulón minden magyar vidéken készítik 
 pogácsa, sajtalan, sótalan, keletlen, laska, sovány, bodag, vakarcs, vakaró, lepény néven, amihez gyakran  
hammas (’hamvas, hamuban sült’), sós, borsos, molnár, 
cigány, paraszt jelző járul.

Búza-, rozs-, árpa-, kukorica-, olykor alakor- és hajdinalisztből gyúrják, ínségmegoldásként régebben gyékény gyökértörzsének vagy makknak az őrletéből is készült.
Helyenként borssal, paprikával,
az árpalepénykenyeret mákkal fűszerezik;
15–35 cm átmérőjű, 1–3 cm vastag kerek lepénnyé alakítják, teteje többnyire rovátkolt. A Dunántúlon előfordul karika forma (perec), Erdélyben kis cipó alak is.

A lepénykenyeret → nyílt tűzhelyen hamuval-parázzsal betakarva, ill. → sütőkövön, → sütőbura alatt vagy kemencében sütik meg. A Szilágyságban és D-Dunántúlon bevetéséhez rövid nyelű → sütőlapátot használnak.

Frissen, kenyér helyett fogyasztják. Sosem vágják, szeletelik, hanem csak törik.

Készítésének gyakorisága, a táplálkozásban betöltött szerepe vidékenként és társadalmilag igen eltérő. A Dunántúlon és az Alföldön ritkán, sokfelé csak böjtös ünnepre, ill. meghatározott főtt ételek kísérőjeként sütik. Kenyeret helyettesítő rendszeresebb szerepe tájökológiai és gazdasági, vagyoni adottságokhoz kapcsolódik (pl. árpa-lepénykenyér sütése a Szigetközben a rozsaratás idején és előtte).
Erdélyben gyakoribb és fontosabb étel, a Felföldön átmeneti helyzetű.

A lepénykenyér a sült tészta legrégebbi fajtája. Erjesztetlen volta a gabonafélék széles körének felhasználhatóságát biztosítja, készítéséhez zárt tüzelő nem szükséges.
Az eurázsiai kultúrák archeológiai leleteiben mindenfelé megjelenik a neolit végén, s legalább szórványosan máig fellelhető kontinensünk minden részén. Korábbi táplálkozásbeli jelentőségét Európában nagy összefüggő területeken ott őrizte meg, ahol a mezőgazdasági termelés a tájökológiai adottságok folytán rosszul erjeszthető gabonaféléket (árpa, zab, köles stb.) produkál elsősorban. Így az erjesztett kenyér ismeretének ellenére is a lepénykenyér sokfelé: a Kárpátokban, a Balkán-félszigeten és É-Európában a parasztság mindennapi kenyere a 20. sz.-ig.

A lepénykenyér újkori magyar elnevezései közül legrégebbi a velencei olaszból (fogaccia, panis focarius, ’hamuban sült lepénykenyér’) délszláv közvetítéssel kölcsönzött pogácsa szó. Megjelenése (1395 körül adatolt) azonban nem kormeghatározó az ételtípus tekintetében, amely a korabeli termelésre, gabonafeldolgozásra vonatkozó ismereteink, valamint archeológiai és etnológiai párhuzamok indirekt bizonysága szerint a honfoglaló magyarság kultúrájába már valószínűleg beletartozott.
Forrásaink a lepénykenyeret a 16. sz.-ban még kenyérnek is nevezték. A lepénykenyérnél újabb erjesztett kenyér fogyasztásának jelentősebb kiterjedése nálunk a 16. sz.-ra esik, s ezzel párhuzamosan indul mind a kétféle tészta következetes nyelvi megkülönböztetése, mind a lepénykenyér táplálkozásbeli jelentőségének fokozatos csökkenése. A lepénykenyér sajtalan, sótalan (’nem savanyú’) elnevezése eredetileg éppúgy az erjesztve kelesztett tésztával való szembeállítást fejezi ki, mint a keletlen. (→ még: gyúrt tészta, → molnárpogácsa) – Irod. Kisbán Eszter: A lepénykenyér a magyar népi táplálkozásban (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1968). –  


2. A lepénykenyér alakú sült tésztákkal kapcsolatos hiedelmek (→ hiedelem) eredetileg feltehetően kelesztetlen lepénykenyérre vonatkoztak. Erre vall, hogy általában még ma is bizonyos (kelesztett) kenyérrel kapcsolatos hiedelmekkel párhuzamosan, azokkal mintegy ellentétbe állítva jelennek meg. Feltehető, hogy ez a párhuzam úgy jött létre, hogy az új kenyérkészítő technika, az erjesztés bevezetésével a régi technikával készült vagy a régi technikára már csak formájukban emlékeztető kenyérfélék csak bizonyos célokra maradtak fenn (pl. böjtös kenyérként vagy hiedelem jellegű funkciókban) az általánosan fogyasztott kelesztett kenyér mellett. Leggyakoribb párhuzam a kenyérsütés tiltása (→ tilalom) bizonyos napokon, és ezzel egyidejűleg a lepénykenyér-sütés → előírása, gyakran bizonyos „áldozati” jelleggel. Pl. a D-Alföld némely helyén a → Luca napján országszerte általános kenyérsütési tilalom kiegészül azzal a hittel, hogy e napon Luca asszony tiszteletére lepénykenyeret kell sütni (lucalepény), és az asztalra helyezni; ezt Luca éjjel elviszi, ill. megbünteti az előírás és tilalom ellen vétőket. Másutt (pl. Szabolcs-Szatmár m.) fellelhető gyakorlat volt az, hogy minden kenyérsütéskor lángost kellett sütni a szegényeknek a halott lelki üdvéért (→ halott etetése), ilyenkor „az angyalkák örülnek”, ill. Zemplénben ugyanekkor lepénykenyeret sütöttek az „angyalkáknak”. Talán e párhuzamkörbe kapcsolódik a pénteki (nagypénteki) kenyérsütési tilalom és az ugyan e napra gyakran előírt böjtös lepénykenyér (pl. D-dunántúli sóspogánya) (→ hét napjai). Valószínűleg a kelesztetlen lepénykenyérrel kapcsolatos motívumok körébe vonhatók a vakarékkal kapcsolatos elképzelések is (pl. → vihar elhárítására használt nagypénteki vakarék; vagy a vakarékból sütött kisebb kenyeret nem szabad megszegni, míg a nagy kenyerek bent vannak a kemencében, ugyanezt csak törni szabad stb.). A lepénykenyérfélékkel kapcsolatban szórványosan egész Európában ismertek bizonyos „áldozati” jellegű cselekmények, hiedelmek, amelyek gyakran a → halottkultuszhoz kapcsolódnak és főleg a téli napforduló (→ napfordulók) körüli ünnepeken jelennek meg. A magyar adatok közül a D-alföldi talán közvetlen kapcsolatban vannak a gazdag balkáni anyaggal. – Irod. Kretzenbacher, Leopold: Das slowenische Luzienbrot („Lućijščak”) ... (Slovenski Etnograf, 1953–54.

Lepénykenyér árpalisztből (Dunakiliti, Győr-Sopron m.)

http://mek.niif.hu/02100/02115/html/3-1303.html

Paleoós lepénykenyér készítés itt:

hamubasült lepény

 

 

 

KENyÉRCIPÓ - MAGCIPÓ

VILLÁMGYORS  KISBUCI

10 perc alatt elkészült.

Néha hiányzik egy kis paleokenyér: pirítósnak, szendvicsnek, tízórainak az iskolába, sütögetéshez a szalonna alá...stb.

Ezt a receptet Somogyi Kriszta írta be a T/T blogra. :

http://szendigabor.freeblog.hu/archives/2010/12/27/Meg_hogy_a_Fold_forog_Hahaha_valasz_a_tudomanytalan_paleolit_taplalkozas_kritikara/


Olyan csábítóan gyorsnak tűnt, hogy azonnal kipróbáltam: 
10 perc alatt valóban a tenyeremben volt egy formás kis cipó. 
Kihűlés után felszeltem, szép, egyenletes szivacsos belseje volt és jó íze. Nem csodálom, hogy szívesen készít belőle uzsonnát....

                   mandula cipó 

Hozzávalók:

• 5 dkg darált mandula**

             /egy részét lehet helyettesíteni 
           (darált) tökmag, lenmag, napraforgó maggal/

• 1 tojásnyi tojásfehérje
• 1 evőkanál lenmagolaj*
• 1 mk. szódabikarbóna
• só, 
• őrölt kömény(késhegynyi)
• 1 kanál citromlé

• esetleg egy kevés tök-,len-, szotyola- v. szezámmag
• a kérgére mák (elhagyható)

Elkészítés:

                     

Az alapanyagokat összekevertem, és egy kis tálban a sűrű nokedlitésztát a kanál megvizezett hátával szépen megformáztam és megszórtam mákkal.

mikrohullámú sütőben 2,5 perc alatt elkészült,  plusz 4 percig grilleztem, hogy megpiruljon a héja

Rácsra tettem, hagytam kihűlni, utána szépen lehetett szeletelni

A mandulacipó könnyen kiszárad, ezért érdemes fóliazacskóban a hűtőbe tenni a maradékot. Ha megszáradna se dobjuk ki, rakott zöldséghez, fasírozotthoz, vagy panírmorzsának kitűnően felhasználható.

Fokhagymás, olajos paleo-pirítósnak is kiváló:

A szeleteket gyengén megpirítjuk, félbe vágott fokhagyma gerezddel bedörzsöljük, tökmag olajjal (v. libazsírral) megkenjük, sózzuk, paprikázzuk... 

pergelt káposzta-val, citromos teával nagyon finom vacsora.


Pörkölt, darált mandulából  karakteresebb kenyér íze lett. 

cipóformában sötöttem
hasonlóan, mint a

A kérgét kicsit meggrilleztem 

tatárbifsztek és a pirítós

Lángos formájúra is süthető

Ebből a mandulás keverékből készítettem pereceket is. Egy mélyhűtő zacskóba tettem a masszát, lecsíptem az egyik csücsköt és, mint egy habzsákból, kinyomtam a tésztát egy sütőpapírra és beraktam a sütőbe. (ebben darabos mag nem lehet, mert elakad a massza a nyílásban)

10 perc múlva kivettem, megkentem a tetejét tojásfehérjével, megszórtam köménymaggal és csak a grill fokozatba visszatettem 8 percre.

Pogácsa minőségű lett!

Magában, de akár kenyér helyett is fogyasztható

Mikróban 750 Watton  is el lehet készíteni  a pereceket! 
/2,5 perc,  plusz 1-2x4 perc a grill alatt/ 

megj.

*ez a lenmagolaj új kísérlet, 
és bár a mandula olajos mag, nem kívánná, mégis a benne lévő Omega6 ellensúlyozására tettem hozzá a lenmagolajat. Előnyére vált, sokkal szebben feljött, mint eddig, lazább, mégis jól szeletelhető maradt. A másik újítás, hogy mivel így nem szárad ki olyan gyorsan, visszatettem a grill programba, mindkét oldalán 3-5 percig sütöttem. Finom, ropogós kérge lett! Tessék kipróbálni! Megéri!

**előáztatott magokból


Vica írta a cipóhoz:
" Gázsütőben sütöttem, dupla adagot egy gyümölcskenyér formában (kb.20 percig). Nagyon finom és kenyérszerű lett."

-Vizsgaidőszak- TEPERTŐS/SÓS KEKSZ

Régóta kísérletezek a tepertős pogival, most megcsináltam!

SÓS KEKSZ

Kisütöttem libahájat  
és a tepertőt kihűlés után ledaráltam. 

Közben fél bögre lenmagliszt ázott és dagadt,

amit összegyúrtam:

10 dkg tepertőkrémmel,

30 dkg áztatott darált mandulával,

2 kanál pörkölt szezámmaggal,

egy kevés őrölt borssal és sóval.

Szilikon lapon, sütőpapír alatt kinyújtottam majd pogácsaszaggatóval kiszúrtam a formákat és közüle kiszedtem a felesleges masszát, amiből

vékonyra nyújtva, mákkal megszórva, ropikat készítettem

(A mákot is megpörköltem előtte egy kicsit)

Szárító fokozaton, sütőben kiszárítottam.

Mikor elkészült, egy kevés tepertőkrémmel kettőt-kettőt összeragasztottam,

de nem kellett volna, mert anélkül praktikusabb és ugyanolyan finom. 

PIZZAKENyÉR -Advent első vasárnapja-

A búzaliszt a paleolit táplálkozás szerint méreg!
Glutént és gliadint tartalmaz, rendszeres fogyasztása hosszútávon felelős a civilizációs betegségekért.  
Az utóbbi 10 000 év alatt, amióta termesztjük és fogyasztjuk, sem tudtunk akklimatizálódni hozzá. Az ősember nem evett gabonát, 
nem sütött kenyeret, ellenben húst, halat, tojást, zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztott.
A mi rezervátumunkban minden beszerezhető. De gluténmentes kenyérpótlót magunknak kell gyártanunk, ha fogyasztásának szükségét érezzük.
Vendégeket vártam, tatárbifszteket ígértem nekik. Paleo étel, könnyű elkészíteni, nem jár nagy pancsolással. Kérdés lett azonban, hogy mire kenjük? Hosszas keresgetés és kísérletezés után született meg a néprajzi hasonlóság miatt általam

BODAG V. HAMUBASÜLT

-lepénynek elnevezett 

kenyérpótló, ami, bár bevált, még sok finomításra vár. Íze a kenyéré, de csak frissen puha, ami megmarad, tovább kell szárítani, mert megromlik. Kiszárítva is finom. 
Jól helyettesíti a ropit, a pogit vagy a reformkenyér szeleteket (panírozásra alkalmas prézli is készülhet belőle). A mesékből is jól ismert készült régen hasonlóan. (tört rozsszemekből).
(vö: Az ősmagyarok konyhája... http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/035.html ) 
 ..."A "hamuban sült pogácsa" tulajdonképpen péppé morzsolt és megtört rozsszemekből készült sült bodag (pogácsa). ... Őseink forró köveken is sütöttek; a tűz fölé tett s átizzított kőlapra öntötték a tésztát; így kapták a lepénykenyeret. Csíkban és Háromszékben még ma is "kőre leppencs"-nek hívják a lepényt, a Bodrogközben pedig "kövönsűltnek" nevezik a palacsintát, jóllehet már rég palacsintasütőben sütik."... (Az ősmagyarok konyhája) 

(lepénykenyér:  http://mek.niif.hu/02100/02115/html/3-1303.html )

/Magyar Néprajzi Lexikon/

Hozzávalók:

fél csésze lenmagliszt + víz

3 csésze elő-áztatott, darált mandula 
  (esetleg dió, vagy mákkal vegyes)

2 evőkanál pirított szezámmag

1 mokkáskanál őrölt kömény

1 lapos ek. só (vagy ízlés szerint)
1 evőkanál lenmagolaj

tojásmentes!

Elkészítés:

A lenmaglisztet felöntjük vízzel és egy-két óráig hagyjuk dagadni.

Közben ledaráljuk a tisztított mandulát és közepesen megpirítjuk a 
szezámmagot.

 



Amikor kellően megdagadt a lenmag, összekeverjük a hozzávalókat,

                                                    
majd kiterített szilikonlapon, 

sütőpapír alatt sodrófával kinyújtjuk. 

A felhasználásnak megfelelő méretre 
és formára feldaraboljuk, 
pizzakerékkel bejelöljük a szeleteket, 
amik mentén sütés után széttördeljük




  

a szilikon lapról átfordítva egy sütőpapírra, sütőben, rácson, 
 180-200 fokon 15-25 perc alatt megsül

(ha csak szárítanánk, 45-50 fokon, vagy napon órákig szárad)

Reggelire, szendvicsnek vagy tatárbifsztek alá pirítás nélkül is finom.

Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy ez egy igazán jó kreáció, ami a hagyományos kenyeret tudja helyettesíteni. Tartós, hűtés nélkül is sokáig eláll, kenyér ízű, tojásmentes, jobbat eddig még nem sikerült kitalálnom. (Finomítani azonban még lehetne rajta, ugyanis a lenmagtól kissé nehezen emészthető)

Ízben, egyszerűségében, ősi magyar vonatkozásaiban azonban egyedülálló! Tulajdonképpen szerintem ez az igazi paleo kenyér, ami nem úgy csinál, mintha paleo lenne, hanem teljesen ősi vonásokat hordoz. Valójában forró (kemence)-kövön kellene sütni, úgy lenne az igazi!

Megjegyzés:
Az alaptésztába bekeverhetünk egy késhegynyi szalalkálit,  így sütés után a kenyérlap puha és szivacsos lesz. A kihűlés alatt elszáll belőle a maradék ammónia és fogyasztható.
 

 Egészben hagyva, 
      pizza-lapnak   is használható. 

A tésztát kinyújtjuk, körbeszabjuk,
ráfordítjuk egy sütőpapírra és a maradék anyagból körbekeretezzük, hogy később a feltét ne folyhasson le róla.

Pizzakerékkel bejelöljük a szeleteket és sütőben 180 fokon 20 percig sütjük.
(aszalni is lehet!)

A libazsíron előre megpárolt, megfűszerezett (paradicsom  szósz, bazsalikom, oregánó, rozmaring, kakukkfű) zöldségekkel: gomba, hagyma... és egyebekkel (sonka, darálthús-pörkölt, főtt tojás...) ízlés szerint, telerakjuk. 

  



Reszelt kemény sajttal vastagon beterítjük, amit a grillben ráolvasztunk.
Sütni nem kell!

(Előre elkészíthető a lap, hűtőben eláll, alkalomadtán csak össze kell rakni...)

 Melegszendvicsnek is alkalmas