2013. szeptember 27., péntek

Tökliszt, tökpaleocsinta, Cukkini liszt



Nevével ellentétben, csak kinézetre liszt, valójában szárított
 zöldség-por !

Félérett sütőtököt szerettem volna vásárolni krumplinak, ezért beküzdöttem magam egy kertészetbe. Ott arra panaszkodtak, hogy idén későn kezdett teremni a tök, és sajnos a nagy részét éretlenül kell majd kidobniuk...
"Megszántam" őket és megvettem a sötétzöld, félérett sütőtököket úgymond "takarmánynak" (24 db-ot! :-)...

Eddig  Happy a dolog, de hogyan áll ez el nekem télire?

Egy részét fölhasáboltam és forró kókuszzsírban, elősütöttem, majd bezacskózva a hűtőládába raktam.
Ám rájöttem, ha mindent fagyasztani akarok, akkor a legjobb, ha hűtőház telepet nyitok!



Ez nem megoldás!

Kipróbáltam tehát,
az instant leves példájára leszárítani és úgy tárolni...

A tököket meghámoztam, majd lereszeltem,













sütőpapíron szétterítve, légkeveréses sütőben,
(napon is lehet, ha van ereje), 




70 fokon ropogósra szárítottam

Külön papíron a már édesedni kezdő és külön a még lisztes ízű éretlenebb példányokat
(megkóstoltam nyersen egy darabkát)

Színben is különbözőek lettek.



Kávéőrlővel lisztté daráltam, átszitáltam,





















és jól záródó üvegekbe raktam
(sós ill. édes felhasználásra)


Ki is próbáltam:

Az édesebbik fajta /érettebb/ töklisztből paleocsintát sütöttem.
4 tojásfehérje, 10 g tökliszt, 1 kk. Xukor0, vanília, pici só, víz...
(és fontos: egy fél óra pihentetés!)









A jól bevált módszerrel  kisütöttem






Csokikrémek:
1. kakaópor, Xukor0, kókuszolaj
2. kakaópor, Xukor0, érett avokádó





darált dióval megszórtam, feltekertem


 

Meglepően jó állagú lett, nem tört, nem morzsálódott,
az íze sokkal jobban hasonlított a hagyományos palacsintához,
mint a maglisztes változatok.
A beltartalmi értékéről nem is beszélve!
túrótöltelék -el is finom. 
Paleotúró készítése tojásfehérjéből itt: selyemtúró

Azóta már próbálgattam vízzel egyre jobban fölhígítani, és kiderült, hogy "hajszálvékony" paleocsinta is süthető belőle, ráadásul forgatható, nem kell a kétserpenyős megoldás! Az íze teljesen hagyományosan finom! (nem tök ízű, illatú!!! :)















túrósnak nevezett paleocsinta...
Cukor és vanília nélkül (némi őrölt köménnyel ízesítve) sós paleocsinta is készülhet a natúr töklisztből, gombás- vagy húsos palacsinta szerűen megtöltve (Hortobágyi paleocsinta) . 

 *****

tökgríz (folytatás)

*****


Megj.: Cukkini lisztet is készíthetünk (könnyebb hozzájutni),
a paleocsinta abból is kiváló!

 tökkalória:  sütőtökliszt szénhidrátszámítás

tökliszt, tökgríz (folytatás)

A szitálás után fennmaradt durvább szemcséjű grízből
tojással, vaníliával, vízzel töksmarni (császármorzsa ) készült.










 édesítés nélkül, darált sonkával lehet belőle sonkás tészta 


a gríz panírozáshoz is alkalmas a prézli helyettesítésére:





















Megjegyzések:
Minél éretlenebb, zsengébb a tök, annál semlegesebb ízű
lesz a "liszt", ( kevésbé érződik a jellegzetes tök aroma )
És annál kevesebb benne a gyorsan felszívódó  szénhidrát!

A natúr ízű tökliszt "krumplipüré"-nek is jó (egy kis vajjal),
de csak a frissen készült lisztből, mert álltában már beízesedik. 
Gombás lepcsánkát is sütöttem belőle, tök finom lett! :-) 


A többi tökfélével is sikerrel próbálkoztam




Cukkiniből is kiváló liszt lesz, ugyanúgy használható, mint a tökliszt. 
Egy hatalmas előnye, hogy álltában sem ízesedik, aromásodik be, ami a sütőtöknél előfordult, ezért csak édes felhasználásra volt a végén alkalmas.

Patisszont is granuláltam (alkalmas pl. főzelék sűrítésére)

Amíg 100g sütőtöklisztben 23g Ch van,
addig a patisszonliszt 28g Ch,
cukkiniliszt 21g Ch. 

De az utóbbiak garantáltan nem édeskések!
Az illatuk is a zöld teára emlékeztet inkább, mint tökre.


 szénhidrátszámítás:  tökliszt kalória

2013. szeptember 21., szombat

Birsalma feldolgozás



Birsalma "sajt" 
/gyümölcslap/



Amennyiben megegyeztünk abban, hogy a gyümölcsöket nem főzzük (többek között) lekvárrá, hát bajban vagyunk a birsalmával,
hogy mit is tudnánk kezdeni vele.

Lassan szedhető, ill. fölszedhető, mert potyog is rendesen...



Fölszedjük, alaposan megmossuk


és pár napra betesszük a mélyhűtőbe.

Amikor már jól átfagyott kivesszük és megvárjuk, amíg kiolvad


Most már könnyen felaprítható




















egy-két almával együtt (vagy anélkül) péppé turmixoljuk 
(ne tegyünk hozzá vizet, csak rázogassuk meg néha)







kókuszolajjal megkent sütőpapíron egyenletesen elterítjük (szórhatunk rá aprított magokat, diót, mandulát stb.)
majd 45-50 fokos, légkeveréses sütőben vagy aszalógépben lappá aszaljuk

Még langyosan föltekerjük a sütőpapírral együtt,
és fém spagettitartó dobozban tárolhatjuk.
Ha tárolás alatt megnyirkosodna, akkor újra szárítsuk át.











*****

Felhasználás előtt felgőzöljük, 
hogy puha és fogyasztható legyen

beigli


Tippek:



energiaszelet






mandulás lapocskák
(konyhai ollóval felszabva)





diós/mákos tészta





mákos csík









2013. szeptember 14., szombat

Ha harc, hát legyen harc!



 Azt mondják, békében élünk...





Nap mint nap a bőrünkön érezzük, hogy ez nem igaz! Mára már az élelmünket is alig tudjuk összeszedni a rengeteg ehetetlen, mérgezett és mérgező árucikk közül.
Bemész egy nagy élelmiszer áruházba és mint egy őserdőben, fejvesztve keresgeted a polcokon a még táplálkozásra alkalmas darabokat. Ez az igazi gyűjtögető életmód!

A keresési paraméterek: "Bio", "Magyar termék",
"Adalék- és szójamentes", "Kistermelői", és hasonlók...
Bizony nehéz manapság megbízható áruhoz jutni...

Én elhiszem az összeesküvés elméleteket.
Hogy ha nem is rosszindulatból, de a jobbantudás gőgjéből
és végtelen kapzsiságból lelketlenül mérgeznek minket.

Mit tehetünk? 
A magunk érdekében annyit, hogy időt szánunk
az apróbetűsök elolvasására. (Esetenként  kéznél tartva egy csinos kis nagyítót!)
Piacra vagy vidékre járunk el vásárolni. (!?! - ez nem mindig életbiztosítás!)
Megtermeljük magunknak a legfontosabb zöldségeinket,
fűszer- és gyógynövényeinket, ha kell, az erkélyen, konyhában, ablakpárkányon...

Egyre nagyobb gondot fog jelenteni (és már most is problémás), a tiszta vetőmag  beszerzése. Ma még csak a hibrid magokkal szenvedünk. Tudnivaló ugyanis, hogy a hibrid növény magvai továbbszaporításra alkalmatlanok, vagy korcs, silány termést hoznak, vagy csíraképtelenek. Ez jó üzlet a hibridmag termelőknek, minden évben újra eladhatják a vetőmagot...
A másik gond még nagyobb. Nem tudni, meddig tudunk ellenállni a külföld nyomásának a GMO növények tekintetében. A hibrid ehető, de drága. A GMO nem ehető! Ami genetikailag tartalmazza a növényvédő mérget, akkor attól nem csak a kártevők, hanem az emberek is elpusztulnak. Márpedig ez a trend felfutóban van! Itt is a pénz mozgatja az eseményeket, és kérdés, hogy annak meddig tud a társadalom ellenállni? ...

Tehát, szeretném felhívni mindenki figyelmét! Ha nem akarjuk, hogy az az élelmiszer választék, ami a paleóban ajánlott, génmódosított formában álljon csak rendelkezésünkre, akkor vészes gyorsasággal (már ma!) kezdjünk gyűjteni tiszta, egészséges, jó minőségű vetőmagokat!

Elsősorban a kertünkben lévő zöldségnövényekről. 


Hagyjunk meg egy-egy szép tököt, uborkát, paradicsomot, egy foltnyi spenótot, néhány retket, stb.hogy teljesen beérjen és szedjük ki a magjait.











Rövid szikkasztás után, szellős dobozban,  papírzacskóban tároljuk (erre igen alkalmasak a sárgacsekk bosszantó borítékjai) írjunk rá dátumot, fajtát, mennyiséget, lelőhelyet.



A kétnyári zöldségeket (pl. répa, káposztafélék, hagyma) fagymentes helyen / nyirkos homokban átteleltethetjük, tavasszal visszaültethetjük, hogy magot hozzanak.

A magok több évig megtartják csíraképességüket, ez a mi paleós génbankunk. Ha már tiszta maghoz nem lehet majd jutni, sokat fog érni egy maréknyi is belőle...
Folyamatosan kell gyűjtögetni, évről évre. Keresni a még fellelhető régi, még nem hibrid (F1, F2) fajtákat.


A paleóban nem fogyasztható magokra is gondoljunk, ezek nagy része, ha táplálkozásra nem is,  takarmányozásra alkalmas.



És az ilyennel etetett állatot (tojást) is mi fogyasztjuk el.
A GMO magok nagy része manapság takarmánynövény.
Ez hozza a legtöbb hasznot. De nem fognak itt megállni!


Tehát védekezzünk, ahogy tudunk!
Rövidtávon, hosszútávon...
Ha csak a saját tavaszi magszükségletünket biztosítjuk, akkor már nagyot tettünk az élhető jövőért!











http://www.avarositanya.hu/harc-a-magokert-aki-etet-az-diktal/

 

A zöldségmagvak csíraképessége


 "..............Tavasszal nagy gondban vannak a gazdasszonyok. A nagy kérdés: vajon a tavalyról, tavaly előttről megmaradt vetőmagvak megőrizték-e csíraképességüket?
Azok idén is eredményesen felhasználhatók?

A zöldségfélék vetőmagjainak élettartama igen különböző. Vannak köztük olyanok, amelyek hat-nyolc évig is megőrzik csíraképességüket, míg más magok két éves tárolást sem viselnek el. Ezért jó, ha tudjuk, melyik zöldségmagot meddig lehet a bő termés reményében felhasználni.


A sort a tökfélék vezetik, ugyanis hat-nyolc évig csíraképes a görögdinnye, a sárgadinnye, az uborka, a spárgatök és a sütőtök vetőmagja.
Utánuk a káposztafélék következnek: négy-öt évig megőrzi csíraképességét a hagyományos és a kelkáposzta, a fejes saláta, a spenót, a retek, a paprika, cikória vetőmagja.
Három-négy évig csíraképes a borsó, a bab, a paradicsom, a vöröshagyma, a sárgarépa, a zeller, a cékla, a spárga
Csupán két évig tartható el a petrezselyem, rebarbara és az édeskömény.
És egy évig tárolható a feketegyökér, a pasztinák és a kapor magja.

A megvásárolt vagy a saját termésű vetőmagot tartsuk hűvös, szellős, száraz helyen, papír vagy vászonzacskóban. A műanyagzacskók vetőmag tárolására nem alkalmasak.

Ha meg akarunk győződni vetőmagjaink csíraképességéről, akkor a következőképpen járjunk el: porcelántányérba tegyünk egy réteg vattát, ezt borítsuk be fehér papírszalvétával, majd alaposan nedvesítsük át. Erre rakjunk rá húsz darab magot. Fedjük le szalvétával, amit szintén megnedvesítünk. Végül az edényt takarjuk le alufóliával, ezzel megakadályozzuk a kiszáradást. A borsó, a bab már három-négy nap múlva, a paprika, a paradicsom öt-hat nap múlva csírázni kezd. Tíz-tizenkét nap múlva megszámoljuk az ép, egészséges, erőteljesen fejlődő csírákat és a nem csírázó magvakat is. Ezek arányából könnyen kiszámíthatjuk, hogy az előírásosnál mennyivel több magot kell elvetnünk ahhoz, hogy teljes legyen növényállományunk."

 Forrás: Kárpátinfo hetilap


"Eltemettek minket, mert nem tudták,  

hogy MAG-ok vagyunk!" GéczyG.