Ha harc, hát legyen harc!

 Azt mondják, békében élünk...





Nap mint nap a bőrünkön érezzük, hogy ez nem igaz! Mára már az élelmünket is alig tudjuk összeszedni a rengeteg ehetetlen, mérgezett és mérgező árucikk közül.
Bemész egy nagy élelmiszer áruházba és mint egy őserdőben, fejvesztve keresgeted a polcokon a még táplálkozásra alkalmas darabokat. Ez az igazi gyűjtögető életmód!

A keresési paraméterek: "Bio", "Magyar termék",
"Adalék- és szójamentes", "Kistermelői", és hasonlók...
Bizony nehéz manapság megbízható áruhoz jutni...

Én elhiszem az összeesküvés elméleteket.
Hogy ha nem is rosszindulatból, de a jobbantudás gőgjéből
és végtelen kapzsiságból lelketlenül mérgeznek minket.

Mit tehetünk? 

A magunk érdekében annyit, hogy időt szánunk
az apróbetűsök elolvasására. (Esetenként  kéznél tartva egy csinos kis nagyítót!)
Piacra vagy vidékre járunk el vásárolni. (!?! - ez nem mindig életbiztosítás!)
Megtermeljük magunknak a legfontosabb zöldségeinket,
fűszer- és gyógynövényeinket, ha kell, az erkélyen, konyhában, ablakpárkányon...

Egyre nagyobb gondot fog jelenteni (és már most is problémás), a tiszta vetőmag  beszerzése. Ma még csak a hibrid magokkal szenvedünk. Tudnivaló ugyanis, hogy a hibrid növény magvai továbbszaporításra alkalmatlanok, vagy korcs, silány termést hoznak, vagy csíraképtelenek. Ez jó üzlet a hibridmag termelőknek, minden évben újra eladhatják a vetőmagot...
A másik gond még nagyobb. Nem tudni, meddig tudunk ellenállni a külföld nyomásának a GMO növények tekintetében. A hibrid ehető, de drága. A GMO nem ehető! Ami genetikailag tartalmazza a növényvédő mérget, akkor attól nem csak a kártevők, hanem az emberek is elpusztulnak. Márpedig ez a trend felfutóban van! Itt is a pénz mozgatja az eseményeket, és kérdés, hogy annak meddig tud a társadalom ellenállni? ...

Tehát, szeretném felhívni mindenki figyelmét! Ha nem akarjuk, hogy az az élelmiszer választék, ami a paleóban ajánlott, génmódosított formában álljon csak rendelkezésünkre, akkor vészes gyorsasággal (már ma!) kezdjünk gyűjteni tiszta, egészséges, jó minőségű vetőmagokat!

Elsősorban a kertünkben lévő zöldségnövényekről. 

Hagyjunk meg egy-egy szép tököt, uborkát, paradicsomot, egy foltnyi spenótot, néhány retket, stb.hogy teljesen beérjen és szedjük ki a magjait.

Rövid szikkasztás után, szellős dobozban,  papírzacskóban tároljuk (erre igen alkalmasak a sárgacsekk bosszantó borítékjai) írjunk rá dátumot, fajtát, mennyiséget, lelőhelyet.



A kétnyári zöldségeket (pl. répa, káposztafélék, hagyma) fagymentes helyen / nyirkos homokban átteleltethetjük, tavasszal visszaültethetjük, hogy magot hozzanak.

A magok több évig megtartják csíraképességüket, ez a mi paleós génbankunk. Ha már tiszta maghoz nem lehet majd jutni, sokat fog érni egy maréknyi is belőle...
Folyamatosan kell gyűjtögetni, évről évre. Keresni a még fellelhető régi, még nem hibrid (F1, F2) fajtákat.

A paleóban nem fogyasztható magokra is gondoljunk, ezek nagy része, ha táplálkozásra nem is,  takarmányozásra alkalmas.



És az ilyennel etetett állatot (tojást) is mi fogyasztjuk el.
A GMO magok nagy része manapság takarmánynövény.
Ez hozza a legtöbb hasznot. De nem fognak itt megállni!


Tehát védekezzünk, ahogy tudunk!
Rövidtávon, hosszútávon...
Ha csak a saját tavaszi magszükségletünket biztosítjuk, akkor már nagyot tettünk az élhető jövőért!

http://www.avarositanya.hu/harc-a-magokert-aki-etet-az-diktal/

 

A zöldségmagvak csíraképessége

 "..............Tavasszal nagy gondban vannak a gazdasszonyok. A nagy kérdés: vajon a tavalyról, tavaly előttről megmaradt vetőmagvak megőrizték-e csíraképességüket?
Azok idén is eredményesen felhasználhatók?

A zöldségfélék vetőmagjainak élettartama igen különböző. Vannak köztük olyanok, amelyek hat-nyolc évig is megőrzik csíraképességüket, míg más magok két éves tárolást sem viselnek el. Ezért jó, ha tudjuk, melyik zöldségmagot meddig lehet a bő termés reményében felhasználni.


A sort a tökfélék vezetik, ugyanis hat-nyolc évig csíraképes a görögdinnye, a sárgadinnye, az uborka, a spárgatök és a sütőtök vetőmagja.
Utánuk a káposztafélék következnek: négy-öt évig megőrzi csíraképességét a hagyományos és a kelkáposzta, a fejes saláta, a spenót, a retek, a paprika, cikória vetőmagja.
Három-négy évig csíraképes a borsó, a bab, a paradicsom, a vöröshagyma, a sárgarépa, a zeller, a cékla, a spárga
Csupán két évig tartható el a petrezselyem, rebarbara és az édeskömény.
És egy évig tárolható a feketegyökér, a pasztinák és a kapor magja.

A megvásárolt vagy a saját termésű vetőmagot tartsuk hűvös, szellős, száraz helyen, papír vagy vászonzacskóban. A műanyagzacskók vetőmag tárolására nem alkalmasak.

Ha meg akarunk győződni vetőmagjaink csíraképességéről, akkor a következőképpen járjunk el: porcelántányérba tegyünk egy réteg vattát, ezt borítsuk be fehér papírszalvétával, majd alaposan nedvesítsük át. Erre rakjunk rá húsz darab magot. Fedjük le szalvétával, amit szintén megnedvesítünk. Végül az edényt takarjuk le alufóliával, ezzel megakadályozzuk a kiszáradást. A borsó, a bab már három-négy nap múlva, a paprika, a paradicsom öt-hat nap múlva csírázni kezd. Tíz-tizenkét nap múlva megszámoljuk az ép, egészséges, erőteljesen fejlődő csírákat és a nem csírázó magvakat is. Ezek arányából könnyen kiszámíthatjuk, hogy az előírásosnál mennyivel több magot kell elvetnünk ahhoz, hogy teljes legyen növényállományunk."

 Forrás: Kárpátinfo hetilap

"Eltemettek minket, mert nem tudták,  

hogy MAG-ok vagyunk!" GéczyG.