2012. április 7., szombat

A Húsvét hagyományos kellékei

Közhiedelem szerint húsvétkor sonkát, kalácsot, főtt tojást trendi fogyasztani, ezekhez újhagymát és tormát, no meg a divatból lassan kivonuló beiglit.
Mindez valóban magyar néphagyomány, bár a nagyvilágban
ez másképp néz ki.
A húsvétnak évezredek óta szokásos étele a báránysült, keserű-, vagyis leveles-salátával, kovásztalan kenyérrel.
Jézus maga is így ünnepelt életében, és az un. utolsó vacsorán is ezt fogyasztotta tanítványaival.

Kérdés, hogy akkor nálunk miért alakult így a dolog?
A teljesség igénye nélkül nézzünk meg egy-két szempontot:

Húsvéti sonka: 
A török hódoltság idején erősödött meg a sertéstartás Magyarországon. Az iszlám hit szerint a disznóhús tisztátalan, ezért a török seregek csak az egyéb lábasjószágot hajtották el. Így a disznóhúsra biztosan számítani lehetett. A húst, hűtőszekrény nem lévén, füstöléssel jól lehet tartósítani és a hidegebb évszakokban tárolni. Az utolsó alkalom a füstölt hús (sonka) elfogyasztására a Húsvét volt, ezután már jöttek a melegebb napok a sonka is lassan megromlott volna.
Így alakult ki a szokás, miszerint a húsvéti vacsorához, a mindenki által elérhető sonkát fogyasztották.


Tojás:
A tojás a termékenység, a világteremtés ősi szimbóluma.
A közép-európai  kultúrában igen régi (kelta, viking...) hagyományai vannak a tavaszi tojás-varázslásoknak.
A honfoglaló magyarok is hozták magukkal a varázserejű tojáshímzés, -ajándékozás szokását. Az ősi magyar
motívumok egy kultúrkör összetartozását jelentik és erősítik.
A tojás az élet kezdete, később a kereszténységben a feltámadt Krisztus szimbóluma is.

Húsvéti kalács:
A tojással, vajjal gazdagon kiegészített, kelesztett tészta a kenyér ünnepi változata. Ez illett a feltámadás öröméhez, ráadásul tojás így tavasztájt egyre bőségesebben adódott.
Kalácstésztából készült később a diós, mákos kelt tészta, aranygaluska, bukta, ami szintén kemencében sült.
A hagyományos kovásztalan kenyér nálunk leginkább csak a templomi gyakorlatban maradt fenn, a szentostya formájában.

 Torma: 
A sonka mellé torma, helyenként újhagyma jár.
A torma régen is (a fokhagymával együtt) a tisztulás, méregtelenítés, egészségmegőrzés étele volt. Emésztést segítő, vértisztító hatása közismert volt. Gyökerét reszelve, ízesítve készítették el, de főtt hús mellé is rendszeresen fogyasztották. Zsenge levelébe darált húst töltöttek,
hasonlóan készítették el, mint a töltött káposztát.
Húsvétkor a reszelt torma mellé zöldhagymát is tálaltak, az időben elültetett dughagyma eddigre már kellően megerősödött, és különben is itt van az ideje a ritkításnak...



A paleóban a húsvéti ételekkel nem sok gondunk akad.
Akármelyik hagyományt követjük, 
a kalácson vagy pászkán kívül, minden nyugodtan fogyasztható.





Akinek a kalács látványa hiányzik a terítésnél, annak javaslom, hogy dekorációként alkalmazza. Ahogyan a virágcsokrot sem kívánjuk megenni, mégis díszítjük vele az asztalunkat, ugyanúgy ezzel is megtehetjük. Nem érdemes időt áldozni a sütésére, én vettem készen egy formásabb kalácsot**, 
az ünnep után meg majd elcsipegetik a tyúkocskáim...
Meg is érdemlik, hisz sok finom (bio)tojást tojtak nekem húsvétra...



A kalácsot jól helyettesítheti a  mandulapászka , ha hiányát érezzük. Én azonban inkább a saláta, hónapos retek, újhagyma mennyiséggel pótoltam, és egy kevés pörkölt diófélével.




A lepénykenyér a kovásztalan kenyér régi népi megfelelője. Tojással vagy tojás nélkül is süthetjük. Elszórtan, egyes vidékeken még készítik (pl. nagypénteken).
Nem szeletelik, hanem törnek belőle és úgy fogyasztják.

**  
amikor beleszúrtam a húsvéti gyertyát, megkóstoltam egy csipet kalácsot... hát, nagyon nem ízlett!!!

4 megjegyzés:

  1. Az iszlám vallásban nincs húsvét, ergo a bárány sem lehet iszlám húsvéti menü.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. O.K. Igazad van, javítottam! Az iszlámban tényleg nincs Húsvét. De úgy tudom, vannak hasonlóan nagy vallási ünnepeik, pl. az Áldozati Ünnep... amikor bárányt fogyasztanak.

      Törlés
  2. "... már jöttek a melegebb napok a sonka is lassan megromlott volna."
    A jól elkészített füstölt sonka a legmelegebb nyárban sem romlik meg. Legfeljebb nagyon kiszárad.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ...vagy megpenészedik, esetleg megzöldül vagy megkukacosodik...
      (szólj, ha még nem láttál ilyet!)

      Itt van egy-két ötlet a jó tároláshoz:
      http://buvosszakacs.blog.hu/2009/12/26/szaritott_sonka_hazilag

      részletesen írja a trükköket, amikkel valóban több évig is eltárolható fahamuban és egyéb vicces módokon...
      mi inkább megettük ("inkább menjen pocsékba, mint kárba!")

      Törlés