Kedves hegyemen elcsöndesültek az erdők, egy évre eltűntek
a fák alól a növényt szállító furgonok, hazamentek a gyűjtők.
Kíváncsiságból leltárt készítettem, mi maradt utánuk, miket hagytak a bokrok, a karcsú tölgyek és bükkök alatt-mellett serény természetpusztító munkájuk során. Mivel nincs időm és helyem apróra fölsorolni az eldobott szemetek fajtáit, egy tételben közlöm a végeredményt: tíz nagy nejlonzsák telt pukkadásig a szándékosan elhajított műanyag palackokkal, bevásárlóközpontos zacskókkal, üvegekkel, sörös dobozokkal és még seregnyi más limlommal, pedig csak az út két oldalát, befelé öt-tíz métert pucoltam ki.
Ehhez jön még több
tízezer négyzetméternyi tarra tiport, holdbéli panorámára hajazó erdei
talaj – és mindez csak az idei gyűjtés eredménye. Mert ahol tavaly
arattak a polgárok, ott most tavasszal csak csökött csalán és más gyom
kandikált ki a földből – de medvehagyma hírmondónak sem árválkodott
arrafelé. Manapság divat lett a latinul Allium ursinumnak hívott növény
fogyasztása, amelynek neve a lexikon szerint abból ered, hogy a
barnamedvék előszeretettel fogyasztják levelét, termését, gyökerét.
Ez
a különben szapora özönnövény – mert valójában az – igen előkelő helyre
került a hazai kulinaritások listáján. A különféle szószoktól kezdve a
vadason át az erdei büfék zsíros kenyeréig ezernyi ételt
fűszerez-színesít, sztárszakácsok, feltörekvő ínyencmesterek és
konyhahobbista bloggerek ajánlgatják medvehagymás receptjeiket
úton-útfélen a publikumnak. Mindezzel önmagában nincs is semmi baj –
lévén, a nemzet értékét az is mutatja, mennyire találékony a
konyhaművészete. A probléma akkor „keletkezik,” amikor a főzőcske
eszetlen módon, a környezetre sem figyelve zajlik. Márpedig mondhat
bárki bármit, a medvehagymagyűjtés mai formáját mindennek lehet nevezni,
csak kulturáltnak nem.
Ennek ellenkezőjét csak az állíthatja, aki vak,
vagy hazudik, esetleg soha nem járt a szedők nyomában. Nem
elhanyagolható nemzetgazdasági szempont az sem, hogy az erdőjárók java
illegálisan adja tovább a csokorba kötött leveleket.
A természet
nem homokozó – tartja az új keletű bölcsesség. Szokás ehhez még
hozzátenni, hogy aki ezt a kitételt nem éri föl ésszel, azt bottal kell
elkergetni erdőről, mezőről. Ráadásul az a veszély fenyeget, hogy ha nem
teszik hamarost védetté a medvehagymát, könnyen úgy járhatunk, mint a
hóvirággal vagy a gyöngyvirággal. Amit addig „gyűjtögettek” a népek, míg
seregnyi helyen szó szerint eltűnt az erdőkből. Akárcsak a
húsz-huszonöt esztendeje még közönségesnek számító árvalányhaj –
amelyből mára mutatóba való tő sem maradt kedves hegyemen."
Lázin Miklós András
Magyar Hírlap"
Tetszik ez a cikk, én csak annyit tennék még hozzá, hogy
a medvehagyma nem egy csodaszer,
hiába fújják föl a természetgyógyászok meg a média!
Főleg nem pogácsában, kenyérben, babsalátában és ilyen egyébként igen káros, paleótlan ételekben fogyasztva!
Kár érte tönkretenni a környezetünket! Semmi különös hatóanyag nincs benne, ami másban meg ne található volna.
A fokhagyma zöld levele ugyanúgy használható, ízre hasonló, ugyanolyan beltartalmi értékű, vagy jobb, mint a medvehagyma... Ráadásul otthon, cserépben bármikor kihajtatható az év folyamán. Garantáltan vegyszermentesen tartható, elduggatás után kb. két hét múlva vágható.
Egyébként sem vagyok nagy híve a manapság divatba jött gyomnövényfogyasztásnak. A pitypang- vagy porcsin saláta, a galagonya-, vackor- vagy kökény befőtt és társai...
(nemsokára levéltetveket, szöcskét vagy cserebogarakat is fogunk enni? Esetleg frissen sült pajort?) ...
A vadhúsról is lassan köztudott lesz, hogy akármilyen csábítóan drága, jóval szennyezettebb, mint az ellenőrzött kisüzemi vagy családi gazdaságokban tartott állatok húsa.
(az oktondi vad ugyanis írástudatlan, és nem veszi figyelembe
a táblaszélen több helyen kötelezően kifüggesztett feliratot:
a táblaszélen több helyen kötelezően kifüggesztett feliratot:
"Vigyázat, frissen permetezve!"...)
Szemetet amúgy is sokat eszünk az élelmiszeripar jóvoltából...
Kár önkezünkkel fokozni!
Jó kis írás - remélem, sokan megfogadják!
VálaszTörlésÜdv,
MW
Kösz... Nem én írtam, csak hozzászóltam. Központi szabályozásra lenne szükség... (Természetvédők, meg ilyesmi...)
VálaszTörlés